Nem az éhség hajt, hanem a hiány – Az érzelmi evés mögött rejlő lélek

Van, amikor nem a gyomrunk éhezik, hanem a lelkünk. Mikor a csoki nem édesség, hanem vigasz, a ropogós chips nem harapnivaló. hanem dühlevezetés. Az evés ilyenkor nem táplál, csak elfed. A kaja  olyan, mint egy puha takaró, amit magunkra rántunk, melegít, betakar, vigyáz ránk. Az ízek pillanatokra gyógyítanak, de nem lakunk jól.

Az érzelmi evés és ami mögötte van

Az érzelmi evés nem gyengeség, hanem jelzés. Üzenet arról, hogy valami fontos hiányzik az életünkből: talán egy kis figyelem önmagunkra, egy ölelés, egy pihenő, amit régóta halogatunk. Nem a hűtőben van, amit keresünk – hanem önmagunkban.

Hogyan ismerheted fel az érzelmi evést?

• Nem vagy valóban éhes, mégis ennél – főként szénhidrátban, cukorban gazdag ételeket kívánsz.
• Hirtelen, sürgető késztetés tör rád, mintha azonnal enned kellene valamit.
• Evés után bűntudat vagy üresség marad benned, nem pedig elégedettség.
• Rendszerint stressz, szomorúság, magány után nyúlsz ételhez.
• Nem a gyomrod, hanem az érzelmeid vezetnek.

Tippek, hogyan szokj le róla

1. Tudd, hogy nem vagy egyedül. Ez gyakori, emberi reakció. Ne bántsd magad miatta!
2. Vezess étkezési és hangulati naplót. Írj le pár napig mindent, amit eszel, és azt is, hogyan érzed magad – így felfedezheted a mintázatokat.
3. Állj meg egy pillanatra. Mielőtt ennél, kérdezd meg magadtól: "Valóban éhes vagyok, vagy valami mást érzek?"
4. Találj más megnyugtató tevékenységet. Egy séta, egy forró fürdő, egy baráttal való beszélgetés sokkal jobban csillapíthatja a lelked éhségét.
5. Tanuld meg az öngondoskodást. Figyelj arra, hogy rendszeresen pihenj, legyenek örömteli pillanataid, és adj magadnak időt – nem csak a kötelezettségeknek élsz.
6. Kérj segítséget, ha szükséges. Egy coach, pszichológus vagy dietetikus sokat segíthet, ha úgy érzed, elakadtál.