A szuperérzékeny emberek lelki vívódásai

Vannak olyan mély érzésű emberek, akik nagyon intenzíven élik meg a körülöttük és bennük zajló dolgokat. A szuperérzékenyek rendkívül jó barátok, lelkes, szívvel-lélekkel teli segítők. Gazdag belső világgal, színes fantáziával is rendelkeznek. Ugyanakkor épp a túlérzékenységük miatt napokig hordozzák szívükben mások bánatát is.

Sokat adnak másoknak, emiatt lelkileg nagyon kimerülnek 

A nagyon szenzitív embereknek különleges érzékelő csápjaik vannak arra, hogy mások fájdalmába, szomorúságába beleéljék magukat. Az ilyen típusú embereket nagyon megviseli a hozzájuk közel álló családtagok, barátok kudarca, negatív élményei, mert képesek hosszú ideig magukban hordozni az érzéseket. Nagyon erős, szoros barátságokat képesek kialakítani.

A hiperszenzitívek empatikus készségük miatt mélyen bele tudják élni magukat mások helyzetébe, így igazán erős lelki támaszai lehetnek a szeretteiknek.

Képesek a másik szemüvegén át nézni a dolgokat, eseményeket, mert bele tudnak, és bele is akarnak helyezkedni a másik perspektívájába. Néha talán túlzottan el is merülnek olyan gondokba, amik nem a sajátjuk. Épp ezek miatt nagyon nagy szükségük van az egyedüllétre, hogy töltekezhessenek.

Az erős ingerekkel hamar telítődnek

A szuperérzékenyek az érzékszervi ingereket erősebben és részletesebben észlelhetnek. Ami másnak talán fel sem tűnik különösebben, az a nagyon érzékenyek számára zavaró, akár idegesítő is lehet, például túl intenzíven vibráló reklám, erős illatok, szagok, túl nagy nyüzsgés, tömeg.

Felkavarja őket a tolongás, diszkomfort érzetük van a zsúfolt helyeken. A túl sok impulzussal hamar telítődnek. Kimeríti őket mások hangulatingadozása is, mert nagyon figyelnek minden rezdülésre.

A művészek és alkotók közt is sok a szuperérzékeny, mert képesek nagyon elmélyülni egy-egy folyamatban, érzésben. Költők, zeneszerzők, feltalálók, filozófusok, s sok más művészeti ág képviselői közt megannyi szenzitív embert találunk. 

Gondolj például Arany Jánosra, Juhász Gyulára, József Attilára, akik hamar telítődtek a társasági impulzusokkal, interakciókkal, s akik oly szépen, szívszorítóan ragadták meg az élet apó örömeit, saját lelki alkatuk miatti vívódásaikat.

A túlérzékenyek bár roppant kreatívak, fogékonyak az alig látható apró csodákra is, s épp ezért gyakoriak náluk a nagy kimerülések. Sok esetben a túltelitődés átmeneti rosszkedvet, levertséget, szomorúságot hoz. 

Kreatív belső világukba menekülnek

A túlérzékenység egyik legszerethetőbb velejárója a gazdag és kreatív belső világ, egy olyan dimenzió, ahova el lehet menekülni a rideg valóság elől. A szuperérzékeny emberek sokat ábrándoznak, beköltöznek a saját maguk által teremtett belső világba, ahol nyugalomra is lelhetnek. Itt minden olyan, amilyennek ők megteremtik, elképzelik, vizualizálják.